Beszámoló a Perinatus Napokról

MAMINTI Baba-mama klub

Nádudvari Rita, a PSMH Maminti Baba-Mama Klub vezetőjének beszámolója a Perinatus Napokról

2016. november 6-án a Maminti Baba-Mama Klub képviseletében vettem részt a Perinatus napon. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, mit éreztem-tapasztaltam a nap folyamán az így szólna: „Kicsi a bors, de erős!”
Rég vettem részt ennyire színvonalas, szakmai tudást, érzelmeket, kapcsolatokat megmozgató „konferencián”. Amikor elindultam itthonról, azt mondtam a férjemnek: „remélem, megéri elmenni…”. Megérte.

Néhány sorban összegeztem az ott elhangzottakat:

  1. Életünk a fogantatással kezdődik...

    Sajátélményű önismereti csoport a születés élethosszig tartó hatásáról

    A csoportot Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta vezette. Beszélt a babák kompetenciájáról, hogy saját hatékonyságuk a születésükben a mozgásukban nyilvánul meg. Majd rátért a mai társadalom egyik legfőbb problémájára, a stresszre. A modern kutatások szerint a darwini elmélettel ellentétben már az ondósejtek sem versenyeznek egymással, hanem támogató „viselkedés” valósul meg köztük a foganás érdekében. Ma két mutató nagyon magas: a stresszes emberek száma, és az egyes személyek stressz-szintje. Ez az egészségügyi költségek megnövekedésével jár. (Ebben a témában ajánlott: Dr. Máté Gábor: A test lázadása c. könyv)
    Várandósként nagyon fontos – életbevágó – a stressz csökkentése. Ahhoz, hogy az anya jó érzelmi állapotban legyen, kulcskérdés, hogy az anya és az apa egymással jóban legyenek. A házasságból született gyermekek egészségügyi állapota szignifikánsan jobb, mint a házasságon kívül született gyermekeké. Az apa jelenléte, odafordulása, felelősségvállalása nagy mértékben csökkenti az édesanya stresszét.
    Szóba került maga a születés -, szülésélmény is. Ma már tudományosan bizonyítottak a „természetes szülés” – késői köldökzsinór átvágás – azonnali bőrkontaktus stb. előnyei. Ma már nem tudatlanságból, hanem gondatlanságból fakad ezeket elmulasztani.
    Számomra új gondolat volt, hogy a síró (panaszkodó) csecsemőt nem kell – és persze nem is lehet - mindig megnyugtatni (akár szoptatással), mert az az ő panaszkodása a nehéz életről, meg kellene „hallgatni” inkább.
    Élményszerűen esett szó a szülésélmény feldolgozásáról, mi résztvevők is utazhattunk kicsit a bensőnkben. Rá lehet hangolódni arra a gondolatra, hogy egyszer ez velem is megtörtént. Az egész élet egy nagy öngyógyítás!: kezdve a kisgyermek kukucs-játékától a felnőtt önismeretéig, a születés-szülésélmény feldolgozásáig professzionálisan.
    Ebben a feldolgozásban vagy a szülésre való felkészülésben nyújt segítséget sokféleképpen az alapítvány is.

  2. Kisbaba születik – Apa születik

    Az édesapák beszélgetőpartnere Nováky Rita szülésznő, perinatális szaktanácsadó volt.
    Rita két édesapát szólaltatott meg a másfél órás blokkban. Kettejüknek máshogy alakult a szüléstörténetük, de mindketten sokat meséltek a tudatos készülésről, arról, hogyan vettek részt az előkészületekben. Vigyáztak a feleségükre, támogatták őket a testi-lelki felkészülésben, és kapcsolatot alakítottak ki a születendő babájukkal. A legtöbb kérdés a szülés utáni hétköznapokról szólt, arról, hogyan szerezték vissza a szerelmüket, a feleségüket. Nekem nőként pozitív élmény volt hallgatni, mekkora erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a feleségük feleség és nő maradhasson mellettük, ne „csak” anyaszerepben lássák őt, egybenőve a babával.
    Szóba került még az újdonsült nagyszülőkkel való kapcsolat átalakulása is, hogy erősíteni kell a pár egységét, autonómiáját.

  3. A szülés családterápiás megközelítésben

    A beszélgetést vezették: Csizek Zsuzsanna és Rosnyay Nóra mentálhigiénés segítő szakemberek.

    Kinek a szülése?
    Családterápiás szempontból a szülés alapélmény, hiszen a rendszerszemlélet szerint az életünkben kapcsolatokra építünk, „minden mindennel összefügg”. A szülésélmény jellemző vonásai: sűrített, érzelmekkel telített, egyedi esemény, ahol felpuhul a tudatos és a tudattalan határa. Ez azt jelenti, hogy már a várandósság alatt is, a szüléskor pedig különösen megelevenedik a tudatalatti.
    A szülésben megszólaló témák:

    • bizalom-biztonság
    • testhez való viszony
    • kontroll
    • szexualitás
    • családunkhoz fűződő viszony
    • saját születésünk
    • igények (érzékelése, kifejezése, intuíció)
    • segítség kérés és elfogadás

    Lélektani értelemben gyermekágy az első év, ennyi idő kell az „eredeti” állapot visszaállásához. Ez a visszaállás mindenkinek egyaránt fontos, anyának, apának és a babának is.
    Nincs objektíven „jó” szülés. A szülés mindig szubjektív élmény, és ugyanaz a szülés a résztvevők szempontjából lehet nem ugyanolyan. Minden élménynek van létjogosultsága.
    Traumatikus szülés esetén azonnali segítségre van szükség, az édesanya képtelen lehet az újszülöttje gondozására ebben az esetben. A problémás eseteket meg lehet oldani önálló feldolgozással is, sokat beszélgetni róla, leírni, időt szánni rá. Szaksegítséget is lehet és érdemes keresni, változás akkor jöhet létre, ha engedjük magunkhoz közel kerülni a helyzetet, fájdalmakat, érzéseket.

  4. Szülés császármetszés után

    A beszélgetést kísérte: Dr. Gutmann Orsolya szülész, nőgyógyász.
    A doktornő meglepően őszinte, közvetlen stílusban beszélt nézeteiről, szakmai hitvallásáról. Elmondta, hogy véleménye szerint miért olyan magas a császármetszések aránya Magyarországon: perektől való félelem, a folyamat kontroll alatt tartása, megélhetési szülészkedés.
    Ő teljes mértékben támogatja a szülés természetes lefolyását, a császármetszés utáni hüvelyi szülés gyakorlatát.
    Mi kell a császármetszés utáni hüvelyi szüléshez?:
    Motivált, jól felkészült anya, feldolgozott előző szülés, problémamentes várandósság, jól fekvő baba, természetes szülés beavatkozások nélkül.
    Hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy hogyan (milyen úton) szülünk, hanem hogy a nő kompetensnek érezze magát a saját szülésében, érzelmileg biztonságban, elégedetten hozhassa világra gyermekét. Császármetszés esetén is lehet a folyamat „természetes”.

  5. Konfliktus és együttműködés a családban

    Előadók: Császár Ajna és dr. Deckner Edit klinikai szakpszichológusok

    Ez az előadás baráti hangú, interaktív volt. Megnéztük, milyen szempontokból lehet közelíteni a konfliktusokhoz, például „kinek a megélése?” kérdésre kerestük a választ. Fontos fejlődési folyamat, ahogy a konfliktusból együttműködés lesz.
    Átbeszéltük, mi a legnehezebb rész a konfliktusban:

    • maga a helyzet
    • szükségleteink
    • a gyerek szükségletei

    ezek persze ütköznek egymással.
    Megoldás lehet, ha konfliktus esetén kapcsolatba kerülök önmagammal, mi zajlik most bennem? Ilyenkor képzeletben kicsit hátrébblépek, számolok.
    Milyen az, amikor „jóban”, kapcsolatban vagyunk a gyermekkel? Mivel lehetek elégedett? – erre nagyon sokszor nem figyelünk oda, mert ez „természetes”.
    A gyermek alapvető biztonságának 4 feltétele van:

    • odatartozás
    • kompetencia
    • elisnertség
    • remény.

    Ha ezek közül valamelyik megsérül, problémák lesznek a gyerekkel, a nevelésben. A gyerek mindent megtesz ezért a biztonságért.
    Felelősségünk, hogy mindezt biztosítsuk neki, és észrevegyük, ha hiányt szenved valamiben.

Nádudvari Rita
PSMH Maminti Baba-Mama Klub vezetője

Vezető / Felelős személy: 

wahavi honlaptervezésdrupal