Általános tájékoztató az 1952-2014. közötti időszak főbb tevékenységeiről

Történetünk

Pedagógusok Művelődési Háza, Sopron
- Általános tájékoztató az 1952-2014. közötti időszak főbb tevékenységeiről

Írta: Dr. Tillné Schmidt Edit emeritus igazgató

  1. Városunk lelkes tanárai 1952-ben létrehozták a „Kultúrotthon”-t, azzal a céllal, hogy a pedagógusok második otthona legyen. Az „Engedélyirat”-ot Bognár Dezső vb. elnök írta alá a 136/1951.(VII.04.) M.T.sz. rendelet alapján a 87-50-7/1952. iktatószámmal. Az intézmény neve: Kultúrotthon, 1. igazgatója Ravasz Endre, a Széchenyi Gimnázium tanára.

    (További igazgatók: Békési József, Németh János, Szényi Ferenc, Czibula Imre, Ács Ferenc, Tóth Béla, Dr. Tillné Schmidt Edit – Dr. Molnár László, Kovács Etele, Bognár Béla: átmeneti ideig – ismételten Dr. Tillné Schmidt Edit (Radicsné Varga Zsuzsanna gazdasági vezetővel), Bánfi Ákos.)

  2. Sopron Városi Tanács 4/68. számú Működési engedélye „Pedagógus Klubkönyvtár” besorolást tartalmaz.
  3. A Győr-Sopron Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztálya 546/1988./III. számú iratában az intézményt „Művelődési Ház” kategóriába sorolta át.
  4. 1990. január 31-én Szöllősy Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete Főtitkára Igazolása alapján az 1989. évi II. törvény 2. §-ának 4. bekezdése, valamint a Pedagógusok Szakszervezete Alapszabályának I/5. pontja alapján a Soproni Pedagógusok Művelődési Háza jogi személy. Székhelye: 9400 Sopron, Petőfi tér 3.

    A rendszerváltás óta önállóan gazdálkodunk, normatív támogatás nélkül pályázatokból működtetjük a művelődési házat és programjait.

    Az 1984/85-ös tanévben új vállalkozásba fogtunk: intenzív nyelvtanfolyamot indítottunk Hirschler Katalin és dr. Horváth Józsefné, a Széchenyi István Gimnázium tanárai oktatásával az AFIT dolgozói számára.

    A későbbiekben a nyelvtanfolyamot iskolai tanulók és felnőtt csoport részére is elérhetővé tettük. E tevékenységek eredménye, hogy a folyosóról nyíló deprimált helyiséget megkaphattuk, melyet jelentős anyagi ráfordítással, rendbetétellel, padlószőnyeggel, méretre szabott bútorokkal irodának rendeztünk be. A későbbiekben a cserépkályhákat gázfűtéssel váltottuk ki, a nagyterem ablakait pedig – az Oktatási Intézmények Gondnoksága révén – a műemlékjellegű előírásoknak megfelelőre cserélték. A rendszeres foglalkozások helyszínei komfortosabbá, otthonosabbá váltak.

Adatok:

  • A soproni Pedagógusok Művelődési Háza 1991-ben a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületének tagjai sorába lépett – mai nevén: Területi Művelődési Intézmények (TEMI), tagságunkat folyamatosan fenntartjuk. A TEMI által intézményünk számára pályázatunkra juttatott évenkénti támogatást köszönjük, hiszen jelentősen hozzájárul a biztonságosabb működéshez.
  • A Pedagógusok Szakszervezete az évek folyamán fokozatosan csökkentette, majd megszűntette (az 1989-ben önálló vezetéssel, költségvetéssel, bankszámlával, és adószámmal bíró (Pk. 22.430/1989/5) számon bejegyzett önálló szervezeti egységének – támogatását, ezért két magányszemély (dr. Reisinger János irodalomtörténész és Szilágyiné dr. Fodor Zsuzsanna fogorvos) segítségével 1995-ben megalapítottuk a Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítványt, amely közhasznú jogállású szervezetként (08/03/000750) fenntartója és működtetője az intézménynek.

Olaszország

1992-ben az olaszországi Lions Club Ferrara Ertense prof. Dr. Carnelo Lupo elnök úr vezetésével autóbusznyi magyarországi nyugdíjas klubvezetőt hívott meg az olaszországi tengerparti városba. Városunkat Krutzler Jánosné képviselte és magával vitte tolmácsként Almási Józsefné olasztanárt, a József Attila Gimnázium igazgatóját. A tengerparti találkozás során erőteljes rokonszenv alakult ki e vezetők között. Képviselőink biztosak lehettek abban, hogy mi vállaljuk a viszontlátogatás teendőit. Egymás városát, nevezetességeit, életkörülményeket látva jutottunk el arra a kapcsolatra, melynek eredményeként nyugdíjasaink – két évtizeden át – minden év szeptemberében 2 hetet tölthettek az olasz tengerparton a ferrarai Lions vendégeként. (Szállást, strandbelépőt, megérkezésünkkor és búcsúestünkön vacsorával kínáltak, részt vehettünk a Lions ünnepi értekezletén, melyen a köszöntéseken, beszámolókon túl fergeteges műsorral és általunk addig még nem látott vacsorai fogásokkal kényeztettek bennünket – német és osztrák nyugdíjas társainkkal együtt.)

Sopronba érkező delegációjukat 3 ízben, 1-1 programelőkészítő társukat (Domenico Acceturo urat) több ízben tekintettük vendégünknek. Megvalósult a nemzetközi Lions mozgalom fő célja: a népek közötti barátság eszméjének erősítése, valamint, hogy szolidaritást teremtsenek az emberek között. A soproni Lions klubbal is létrejött az együttműködés. A ferrarai lionsosok nem csupán nemes szolgálatot végeznek a Lions szellemében, hanem a barátság szálait is erősítik (elévülhetetlen érdeme van a kapcsolattartásban Almási Jánosné ny. igazgatónak.

A fürdőzések, napozások mellett számos olasz várost, látnivalót tekinthettünk meg. Pld. : Máriawörth, Tarvisio, Ferrara, Lido di Estensi, Garda tó, Sirnione, Verona, San Marino, Garibaldi, Velence, Chomacchio, Ravenna, Pó-delta, Padova, Portoguaro, stb.

Fogliano-Redipuglia

Csoportunk szeptemberi olaszországi útjai során igyekeztünk egyre több útba eső látnivalót megtekinteni. Így járt nyugdíjas csoportunk Gorizia körzetében levő Fogliano-Redipuglia katonai temetőben. A gondozott temető sírkövein magyar hősi halottak nevei is olvashatók, de az emléktábla magyar nyelvű szöveget nem tartalmazott. Felmerült a gondolat: az osztrák-magyar temetőben nyugvó hősöket megilletné a magyar nyelvű emléktábla.

Közvetlen munkatársaimmal (Raditsné Varga Zsuzsanna, Bognár Béla) megírtuk alapítványi pályázatunkat, kérve a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatóságát és a Nyugat-magyarországi Egyetemet, Sopron MJ Város Önkormányzatát az együttműködésre. Olasz együttműködő partnerünk természetesen a ferrarai Lions Klub volt.

A Nemzeti Civil Alapprogramnál elnyert pályázatunkat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata is támogatta. Rengeteg előírásnak, feltételnek kellett megfelelnünk ahhoz, hogy az olasz hatóság is jóváhagyja emléktáblánkat, annak anyagát, méreteit, betűtípusait, stb.

Színvonalas műsort sikerült összeállítani az emléktábla avatójára: a Pedagógus Énekkar Kamara Kórusa, a Juventus Fúvószenekar kvartettje, ifjú Sarkady Sándor szavalatát megkoszorúzta prof. dr. Faragó Sándor rektor ünnepi beszéde és az emléktábla leleplezése.

Partnereink részéről dr. Carmelo Lupo, a HM részéről Horváth Lajos főtanácsos, a HM Katonai Emlékhely – és Hadisírgondozó Igazgatóság vezetője, az Olaszországi Katonai képviselet részéről Vicenzo Greco tábornok mondtak köszöntőket. Az emléktáblát Kálmán Imre plébános és Gabnai Sándor esperes áldották meg. A Polgármesteri Hivatal részéről Abdai Géza alpolgármester helyezte el koszorúját, majd a civil szervezetek képviselői járultak a 2010. április 26-án felavatott emléktáblához.

Szövege: „Ebben a temetőben lelt végső békét az osztrák-magyar hadsereg hazáját szerető 14550 elesett hőse. Itália testvéri szeretete helyezte őket itt örök nyugalomra.

Emlékükre állíttatta: Sopron Város közössége, támogató: NCA”.

Brüsszel

A soproni Széchenyi István Gimnázium tetőtérbeépítésű nagytermének avatásán voltunk, amikor hozzánk érkezett dr. Szájer József, EU parlamenti képviselőnk, az iskola valamikori diákja. Beszélgetésünk során megkérdeztem, megkapta-e a Pedagógusok Művelődési Háza meghívóját, melyet abból az alkalomból küldtünk, hogy Rádonyi László mérnök tervei alapján elkészült a Széchenyi István Gimnázium és a Petőfi téri épület egymástól való leválasztása, valamint kialakult a PMH nagyterme raktárral, mellékhelyiséggel együtt. Megoldódott a pedagógusok helyiséggondja. Dr. Szájer József a meghívóról még nem tudott, hiszen az EU Parlament Irodája fél év után ekkor költözött vissza Brüsszelbe, tehát a postát nem látta. Közvetlen beszélgetés során jutottunk el a meghívásig: 40 fő nyugdíjas pedagógus utazhatott dr. Szájer József meghívására Brüsszelbe. A látogatás 2008. június 3-4-5-6. napján valósult meg. Maga az utazás élménye, az ismeretlen táj, az útviszonyok, az antwerpeni fogadás, elszállásolás izgalmas programot nyújtott. Másnap Brüsszelben, az Európai Parlament épületében képviselőnk és Járóka Lívia fogadtak bennünket. Tömör tájékoztatást adtak tevékenységükről, majd arra sarkalltak bennünket, hogy a mindennapokban megtapasztalt eredményekről, hibákról, javítani valókról is beszéljünk. Értékes információk hangzottak el… Ezt követően láthattuk magát a nagytermet, annak elrendezését, a „miéink” helyét, hallgathattuk a hozzászólásokat – mindez életre szóló élmény volt.

Tetszett Brüsszel, a virágos, palotasorokkal és szobrokkal ékes város. Gentben láthattuk Michelangelo Madonnáját, Brugge-ben, észak Velencéjében hajóról gyönyörködhettünk a szép épületsorokban. A hazautazás során Kölnben álltunk meg: előttünk tornyosult a csodálatos kölni Dom, majd a kulturális költekezés után kulináris élvezetekben volt részünk: a kölni kolbász és sör révén. A véletlen hozta lehetőségért hálásak vagyunk dr. Szájer Józsefnek, hiszen az általa nyújtott látnivalókat egyénileg soha nem tudtuk volna megtekinteni.

MÁS: Hímzőkhöz-szövőkhöz

1978 nyarán Gergely Sándor, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Bizottságának titkára felkérésére Süle Józsefné gazdasági vezető szervezte meg a dunántúli pedagógusok nyári díszítő művész tanfolyamát. A tanfolyam népi hímzőként indult: a PSZ Központi Vezetőség Kulturális Osztálya céltámogatást biztosított a regionális szervezéshez. A 2 évre tervezett népi hímző tanfolyamot 3 évesre hosszabbították, hogy a hallgatók a 3. év után szakkörvezetői vizsgát tehessenek. A szakmai vezető Bakay Erzsébet, az Iparművészeti Főiskola professzora volt. A hallgatók - vizsga után – megszerezhették a „C” kategóriás „Művészeti oktatói működési engedély”-t. Egyre nagyobb igény mutatkozott a gyapjúszövés megtanulására. Városunkban is elkezdte működését két 10-10 fővel tevékenykedő szakköri csapat.

1981-től szervezetten indult a szövés oktatása. Az első szakkörvezetők Horváth Zsuzsa és dr. Szomjas Gusztávné voltak. 1985-ben kapcsolódott be Szőke Ernőné, az Alkotó Kör későbbi vezetője. Hamarosan megszerezte – néhány társával együtt – a „C” és „B” kategóriás minősítést és 1990-től tanította a szövést városunkban. Munkájuk eredményét Sopronban 4 nagy kiállításon, Győrben gyűjteményes kiállításon mutatták be. Eljutottak munkadarabjaik Ausztriába, Szlovákiába és országos rendezvényekre is. A békéscsabai Országos Textiles Konferencián került bemutatásra 2 nagy takarójuk, a budapesti „Élő Népművészet” című seregszemlén 4 szép festékes munkájuk volt látható (1 fali takaró és 3 összevarrt szőnyeg).

Az Alkotó Kör 10 éves fennállása alkalmából külön hangsúlyozta Szőke Ernőné, hogy a „tiszta forrásra” ügyeltek a legjobban. Ugyancsak fontos törekvésük: megmutatni a soproni fiataloknak, az itt tanuló diákoknak, hogy mennyire élő az a népművészet, amivel ők a tanulmányaik során találkoznak. Ezért tervezik a soproni kiállításaikat szorgalmi időben, hogy minél több diák látogathassa.

Szőke Ernőné szakkörvezetői tevékenységét köszönet és dicséret illeti. Utóda – az általa javasolt – Roskó Mária, valamint Bodó Márta. Bodó Márta munkahelyváltozása miatt vált meg e feladattól, helyette Alpek Lajosné vezeti a Gyapjúszövők Alkotó Körét.

Könyv megjelentetés

A 2001-es év során kiemelkedő tevékenységet nyújtott a Gyapjúszövők Alkotó Köre (Roskó Mária szakkörvezető és Bodó Márta társ. Helyettes), valamint a Hímző Szakkör (Sz. Tóth Magdolna) irányításával. A művelődési ház vezetősége koordináló munkájával, Bakay Erzsébet textilművész és V. Szalontay Judit múzeumigazgató szakmai segítségével megjelentettük a „Hímzés, faragás, szövés Sopronban, A Pedagógusok Művelődési Háza kézműves műhelyei a millenium évében” című könyvünket.

A könyv megjelentetéséhez elnyertük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális alapprogram támogatását is. A könyvben megjelent hímzések, szőttesek mintái a 2000/2001. oktatási év alkotásai.

A könyv bemutatójára nagy ünnepséget szerveztünk: a díszvendég Kozma Imre Atya, a Máltai Szeretetszolgálat Országos Elnöke volt. A megnyitó beszédeket Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyek Közgyűlés elnöke, és dr. Gimesi Szabolcs Sopron MJ Város polgármestere tartották. A kiállítást és könyvbemutatót a jelenlegi GYIK épületében tartottuk (partnerünk a soproni Máltai Szeretetszolgálat vezetője: Tamás Józsefné volt).

Más: adalék a hímzőkhöz

A Népi Díszítő (hímző) Szakkör intézményünkben legkorábbi vezetője dr. Szabó Jánosné volt, akit – elismerést érdemlő munkája után – 1985-ben Sz. Tóth Magdolna követett. 15 tagú szakkörével népművészetünk emlékeit őrizve 2002-ben is kiállítást rendeztek.

Gazdag mintagyűjteményeikből: nyugat-dunántúli fehér „vagdalásos” hímzések, vagdalásos „necc” hímzések, színes gyapjúhímzések párnán, futón, úrihímzéses terítők, kalotaszegi „írásos” párnák, terítők, torockói, buzsáki terítő, párna, futó, stb. készítésével készültek a kiállításra, melyet sikerrel valósítottak meg a soproni Pannonia Medhotelben. A kiállítást Baross Éva, ismert győri néprajzkutató nyitotta meg.

A szakkörvezetésben Sz. Tóth Magdolnát - betegsége miatt – dr. Béldy Ferencné váltotta, aki a Phare program követelményeinek is kiválóan eleget tett. Váratlan halála miatt Hettinger Ernőné vette át a vezetést, sok sikerre juttatva szakköri tagságát is. Budapestre költözése miatt Kovácsné Pócza Ágnes népi iparművész vezeti az eredményesen kézimunkázó (főleg höveji minták) csoportot.

Más: Liszt Ferenc Kórushoz kiegészítés

A Liszt-évforduló során Pedagógus Kórusunk Alapítványa kiváló pályázatot írt (Mérei Mária) Liszt Ferenc életútját követve. A pályázathoz partnerre volt szükség: Kozma atya közreműködésével elnyertük a Magyar Köztársaság Nagykövetsége (10117 Berlin) támogatását dr. József Czukor nagykövet aláírásával. A dokumentummal elgördült az akadály, a feledhetetlenné vált út valóra válhatott.

Más: Liszt-könyv

A Liszt jubileum alkalmával dr. Óvári József zürichi szakjogász 80 példányt ajándékozott könyvéből énekkarunk és támogatói számára.

A könyv címe: Liszt Ferenc - A nagy magyar zeneszerző közérthető életrajza

A könyvet boldogan ajándékoztam a kórus tagjainak, melyet a nagy kirándulásuk során hasznosan forgathattak.

Más: Kórus Spontánusz és Judit Hagner

Művelődési Házunkban kezdte meg működését a Kórus Spontánusz, melynek karnagya: Kocsis-Holper Zoltán. Komoly, pontos, tiszta éneklésüket, igazi kórussá válásukat azzal kívántuk jutalmazni, hogy meghívtuk az énekkart első külföldi szereplésükre Bécsbe. A Collegium Hungariumtól, dr. Zipernovszky Kornél úrtól kapta alapítványunk a meghívást Judit Hagner Németországban élő (dombóvári származású) szobrászművész kiállítására.

A megnyitó beszédet Kerék Imre, soproni, József Attila-díjas költő tartotta. A kiállítást színesítette és a továbbiakra is reményt keltett a Kórus Spontánusz fellépése. Az előadott számok megválasztásával, tiszta éneklésükkel, határozott fellépésükkel keltették azt az érzést, hogy figyelemre méltó, nagy jövő előtt álló kórus szereplését hallhattuk Bécsben a Hollandstrasse 4. épületében, 2004. szeptember 15-én.

wahavi honlaptervezésdrupal