Az elmúlt évtizedek Sopron régészeti és helytörténeti kutatásának egyik meghatározó alakja dr. Gömöri János 1944. március 15-én földműves családba született Hevesen. Tanulmányait a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium folytatta, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol Eötvös-kollégista is volt. Szakdolgozatát László Gyula professzornál írta, hallgatta Bóna István népvándorláskoros és Mócsy András professzorok római koros előadásait is. 1968-ban régész-múzeológus és történelem középiskolai tanári diplomát szerzett. Fontosabb munkahelyei: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, Liszt Ferenc Múzeum múzeológusa Sopron, 2008-tól főmúzeológus, régész Sopronban, 2011-től a Szegedi Tudományegyetem külső előadója.
Fontosabb ásatási munkái közül a legfontosabb: az iparrégészeti ásatásokat 1971-ben kezdte meg kohóásatásokkal. Győr-Moson-Sopron megye területe európai viszonylatban is az egyik legkutatottabb térsége az ősi kohászatnak, melyek a nevéhez fűződnek. A régész szakma kutatásai legfontosabb eredményének a kárpát-medencei avar kori vaskohászat bebizonyítását tartja.
A műemlékvédelmi ásatások – melyek szintén a nevéhez kötődnek - zömmel Sopronban: városfal kutatások, római fórum, úthálózat részletei, az amfiteátrum feltárása stb. Fabrizius-ház, Előkapu, Szent Mihály templom Ózsinagóga stb.
Számos országos és nemzetközi konferencia szervezője.
Tudományos fokozata: a történelemtudományok kandidátusa (1994)
Kitüntetései:
- 1976. Csatkai-díj
- 1987. Kuzsinszky Bálint Emlékérem
- 1992. Barkóczi-díj
- 1996. Sopron kulturájáért-díj
- 2017. Schönvisner István- díj
